|
Érdekvédelem, vagy
önbíráskodás?
II. rész
Hompola Krisztina
2008.12.16.
Ki nem fizetett
számlákról, körbetartozásról írni közhelyszámba megy,
hisz Magyarországon szinte minden egyéni vállalkozó,
betéti társasági és korlátolt felelősségű társasági tag
tudna mutatni hetekkel, hónapokkal, esetleg évekkel
ezelőtt lejárt számlákat, amelyek ellenértékét várja
bankszámlájára. Nem egy vállalkozás ment tönkre
kintlévőségei miatt, aminek következtében jónéhányan
vesztették el munkájukat. A törvényhozó és végrehajtó
hatalom tehetetlennek tűnik, egy nemrég alakult
érdekvédelmi szövetségnek azonban sikerült a
közérdeklődés fókuszába kerülnie figyelemfelhívó, és
sokak szerint vitatható „demonstrációival”. A múlt hét
közepén az ország négy pontján egyszerre indítottak
akciót, a rendőrség lopás és rongálás megalapozott
gyanújával indított eljárást a résztvevők egy része
ellen. A policetv.hu szerződésekbe nem lát bele, ezért
elsőként az „akciózó” szövetség elnökét kereste meg,
most pedig kísérletet teszünk a jogi háttér
megvilágítására is.
A jogász válaszol
A policetv.hu Dr. Nagy
Zoltán ügyvédet kereste meg a VÉSZ elnöke által említett
jogi kategóriákkal, illetve azzal a – talán az egyik
legfontosabb – kérdéssel, hogy egy bizonyítottan
határidőre, megfelelő minőségben elvégzett, de ki nem
fizetett tető kinek a tulajdona, a megrendelőé, vagy az
építőé. Dr. Nagy Zoltán szerint Éliás Ádám érvelésének
leggyengébb pontja az önbíráskodásról szóló tromf,
hiszen – saját állítása szerint - olyan erőfölénnyel
jelennek meg, hogy nem is szállnak szembe velük. Ez
pedig igenis alkalmas lehet arra, hogy a másik felet
kényszerítse valamire.
Az önbíráskodás törvényi
tényállása: Btk. 273. §
-
(1) Aki abból a célból,
hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt
szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra
kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy
eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
-
(2) Nem valósul meg
önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés
alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett
eszköze.
A mindent eldöntő
szerződés
Dr. Nagy Zoltán szerint a
lopás valóban idegen dolgot feltételez, de alapvető
kérdés, hogy a megrendelő és a vállalkozó között
létrejött megállapodás alapján mikor száll át az adott
dolog tulajdonjoga. Elképzelhető, hogy azt a
beszereléssel megszerzi a megrendelő, ettől kezdve
megállna a lopás, illetve a dolog elleni erőszak vádja
is, ami valóban szintén a lopáshoz kapcsolódó lehetséges
elkövetési magatartás. A rongálás szintén idegen
tulajdonra követhető el, tehát ugyanúgy a tulajdonjog
átszállásának időpontjától függhet, hogy elkövetik-e
vagy sem.
A
szokásos eljárás
Dr. Nagy Zoltán, ügyvéd
álláspontja szerint szerződéseket tekintve valóban
szokásos, hogy a vállalkozó ráírja a számlájára, hogy az
adott dolog a kifizetésig a vállalkozó tulajdona. A
lényeges momentum az, hogy mit tartalmaz a vállalkozó és
a megrendelő szerződése, mert elképzelhető az is, hogy a
vállalkozó a megrendelő tulajdonában lévő eszközt épít
be, azaz idegen tulajdonra követi el a fentieket...
Illetékest kerestek
A VÉSZ nem az akciók
folytatásában érdekelt Október elején négy petíciót
fogalmaztak meg, amelyeket az Igazságügyi és Rendészeti
Minisztériumhoz, a Pénzügyminisztériumhoz, az
Országgyűléshez és a Köztársasági Elnökhöz címeztek.
Ezekben többek között egy Szlovákiában már működő jogi
megoldás bevezetését kezdeményezik. Javaslataik szerint
egy-egy ingatlan építtetője csak akkor kaphatna
használatbavételi engedélyt, ha büntetőjogi felelőssége
tudatában nyilatkozik róla, hogy az épületen dolgozó
valamennyi vállalkozó számláját kiegyenlítette. E jogi
gyakorlat hazai alkalmazása érdekazonosságot teremtene,
így kiküszöbölhetővé válna a lánctartozás, hiszen mind a
beruházó, mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozók a
korrekt, gyors együttműködésben lennének motiváltak.
Minisztériumtól
minisztériumig
A policetv.hu megkeresésére
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya
arról adott tájékoztatást, hogy „a Vállalkozások
Érdekvédelmi Szövetsége, 2008. októberében juttatta el
többek között az Igazságügyi és Rendészeti
Minisztériumnak is, az „építőipari lánctartozásokkal”
kapcsolatos javaslatait tartalmazó petícióját, melyet az
illetékességgel rendelkező Önkormányzati
Minisztériumnak továbbítottunk”. Az Önkormányzati
Minisztérium sajtóosztálya viszont azt volt kénytelen
közölni, hogy az illetékes építésügy a Nemzeti
Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumba (NFGM) került.
Itt tart most a „tulajdon-visszavétel saga”, és
sorozatunk reményeink szerint mihamarabb folytatódik…
Kapcsolódó cikk: |
