Érdekvédelem, vagy önbíráskodás?

I.              rész

Hompola Krisztina
2008.12.15.

Ki nem fizetett számlákról, körbetartozásról írni közhelyszámba megy, hisz Magyarországon szinte minden egyéni vállalkozó, betéti társasági és korlátolt felelősségű társasági tag tudna mutatni hetekkel, hónapokkal, esetleg évekkel ezelőtt lejárt számlákat, amelyek ellenértékét várja bankszámlájára. Nem egy vállalkozás ment tönkre kintlévőségei miatt, aminek következtében jó néhányan vesztették el munkájukat. A törvényhozó és végrehajtó hatalom tehetetlennek tűnik, egy nemrég alakult érdekvédelmi szövetségnek azonban sikerült a közérdeklődés fókuszába kerülnie figyelemfelhívó, és sokak szerint vitatható „probléma-megoldásaival”. A múlt hét közepén az ország négy pontján egyszerre indítottak akciót, a rendőrség pedig lopás és rongálás megalapozott gyanújával indított eljárást a résztvevők egy része ellen. A policetv.hu szerződésekbe nem lát bele, ezért elsőként az „akciózó” szövetség elnökét kereste meg, a következő részben pedig kísérletet teszünk a jogi háttér megvilágítására is.  

Érdekvédők

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) idén tavasszal kezdett szerveződni, bejegyzésük szeptember 15-én történt. Néhány nappal ezelőttig körülbelül 80 cég, és egyéni vállalkozó tartozott tagjaik sorába, szerdai akcióik nyomán viszont tömegesen jelentkeztek újabb tagjelöltek. A tagság kétharmada olyan vállalkozás, amelynek komoly kintlévősége gyűlt össze, egyharmaduknak pedig még nincs, de az általános fizetési fegyelmet figyelembe véve számítanak ki nem fizetett számlákra. A szövetség nem korlátozza a résztvevők tevékenységét, tagságuk azonban mégis elsősorban építőiparban dolgozó vállalkozásokra terjed ki – mesélte a policetv.hu-nak Éliás Ádám, a szövetség vezetője.

Maga is érintett

Éliás Ádám szintén az építőiparban tevékenykedett, és mint cégtársai, ő is sok kifizetetlen számlát halmozott fel, mígnem eldöntötte, maga kezébe veszi sorsát, és „megoldja ügyét”. Egy tavaly októberi hajnalon egy lakóparkban bontotta meg az általa határidőre, megfelelő minőségben készített tetőszigetelést, és a tulajdon-visszavételnek meglett a foganatja: délután már ügyvédi letétben volt az összeg, amellyel tartoztak neki. Akciójának híre ment, és egyre többen csatlakoztak hozzá. Meggyőződése szerinti igaz harcának kezdete óta azonban bojkott irányult ellene, cége tönkrement.

Tárgyalnának

A VÉSZ minden ügyet alaposan megvizsgál. Habár a jogi útvesztőkben nem hajlandóak elveszni, de szakértői tényfeltáró bizottságuk elnöke egy volt épületszerkezeti tanszékvezető, aki segít a legfontosabb műszaki kérdések tisztázásában, vagyis, hogy határidőre, megfelelő minőségben megvalósult-e a vitatott és ki nem fizetett munka. A tények megismerése után tárgyalásokat kezdeményeznek a megrendelőkkel, és csak utolsó lépésként szánják el magukat lakásfoglalási, vagy tulajdon-visszavételi akciókra.

Meglepő reakciók

A szövetség első akciója szeptemberben történt Budapesten. Akkor egy lakópark nyílászáróit vitték el, és Éliás Ádám maga is meglepődött azon, hogy mekkora érdeklődés, és társadalmi rokonszenv veszi körül őket. A hozzájuk eljutott vélemények csak megerősítették abban a hitében, hogy igaz ügyért, igaz eszközökkel harcol.

Egy a három közül

Tatabányán négy kis cég lépett a VÉSZ-be, azzal, hogy a 20-30 millió forintos tartozások a tönk szélére sodorták őket. A szövetség felvette a kapcsolatot az érintett megrendelői körrel, akik először elzárkóztak a tárgyalásoktól, majd a VÉSZ ultimátuma után egyeztetésbe kezdtek. Úgy tűnt, hogy megállapodnak, és két cég hajlandó is volt a megegyezésre, amelyet azonban a harmadik, a Gyémánt Park kft meghiúsított. Ekkor döntötték el, hogy újabb akcióba kezdenek.

Fegyelmezett csapatok

A szövetség egyre több tagja alkalmas demonstrációk szervezésére és levezénylésére, így kerülhetett sor a múlt hét szerdai egyidejű akció-sorozatra az ország négy pontján. Két budapesti helyszínen lakásfoglalás történt, Gyöngyösön egy építkezésen bontották ki a tető, a gépészet és az elektromos hálózat egyes részeit. Tatabányán pedig a Spar épületének hátsó részét vették célba, a kazánházból kiemelték a kazánt és a csöveket. A Komárom megyei rendőrkapitányság jelentése szerint délelőtt „11.20 óra körüli időben a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége képviseletében kb. 100-120 fő jelent meg, majd közülük több személy ajtóbefeszítés módszerével behatolt az épület kazánházába és onnan 7 db ismeretlen típusú szivattyút és 2 db gázkazánt eltulajdonított. Ezt követően néhányan felmentek az épület tetejére és ott 250 m² tetőszigetelést feltéptek és eltulajdonítottak. A kiérkező rendőrök felszólítására a tömeg jogellenes cselekményét abbahagyta, majd az intézkedés során 58 személyt előállítottak.”

Operatőr bánta

A IX. kerületi Márton utcában lakást akartak foglalni, amikor egy építőipari fővállalkozó munkatársa kilépett az ajtón, megpofozta a Hír TV utcán álló operatőrét, és trágár kifejezésekkel sértegette. Patt Péter, a BRFK sajtóügyeletese szerda délután azt közölte az MTI-vel, hogy garázdaság vétsége miatt indítottak eljárást egyelőre ismeretlen tettes ellen. Vizsgálni fogják a Hír TV felvételeit is - tette hozzá.

Jogi kategóriák

Éliás Ádám a policetv.hu-nak szinte kérdés nélkül kezdte sorolni az ellenük felhozott vádakat. Önbíráskodás szerinte azért nem jöhet szóba, mert az törvényi tényállása szerint csak személyek elleni támadás lehet, a VÉSZ azonban sosem támad emberre. Igaz olyan erőfölénnyel jelennek meg, hogy nem is szállnak szembe velük. Lopás esetében az idegen tulajdon a törvényi feltétel, ami szerinte azért nem valósul meg, mert minden cég számlákkal tudja bizonyítani, hogy az általa elvégzett munkát nem fizették ki, ezért az az ő tulajdona. A tulajdon-visszavételt pedig minden esetben kizárólag az érintett cég hajtja végre. A „dolog elleni erőszak” nem önálló tényállás a BTK-ban, hanem a lopáshoz kapcsolódik, így a fentebb említett módon nem vonatkozhat rájuk. A rongálás törvényi tényállása szerint pedig idegen tárgyon elkövetett károkozás, ami a fenti logika alapján szintén nem kapcsolható össze a VÉSZ egyik akciójával sem. A VÉSZ vezetője hangsúlyosan említi viszont a római jog jogintézményét, amely a „tulajdon-visszavétel a legkisebb károkozással” kategóriát fogalmazza meg.   

A jövő zenéje

Éliás Ádám érzelmi húrokat pendítve arról is beszélt a policetv.hu-nak, hogy a kétségbeesés és a kilátástalanság vezethet oda, hogy valaki a saját kétkezi munkáját tegye tönkre, amit szörnyű megélni. A VÉSZ nem csupán akciózik, jogszabályváltoztatási javaslataikat elküldték az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, ahonnan mostanáig nem kaptak választ.  A szövetség nem akar vég nélküli akciókat, a jogszabályi rendezésben érdekeltek, de amíg nem találnak jobb megoldást az egész abnormális helyzetre, további akciók várhatóak.  

Folytatása következik…