A Fõiskolai Szenátus hatásköre

A RENDŐRTISZTI FŐISKOLA SZENÁTUSÁNAK MŰKÖDÉSI RENDJE

Elfogadta a Rendőrtiszti Főiskola Főiskolai Tanácsa,
a 2006. február 8-án megtartott ülésén.

Budapest,  2006.

1. §

A szenátus hatásköre

(1)   A Rendőrtiszti Főiskola Szenátusa (a továbbiakban: szenátus) jogosítványainak és működésének jogi alapját a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv.), és a rendészeti felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb jogszabályok képezik.

(2)       A szenátus a Rendőrtiszti Főiskola (továbbiakban: Főiskola) döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete. Jogosultságai:

a)    döntés,

b)    elfogadás és jóváhagyás,

c)    kezdeményezés és javaslattétel,

d)    értékelés,

e)    egyéb jogosítványok,

f)     hatáskör-átruházás.

(3)       A szenátus dönt, illetve az l)–n) pont tekintetében dönthet:

a)    fejlesztés indításáról,

b)    gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről,

c)    a Főiskola rendelkezésére bocsátott, illetve a tulajdonában lévő ingatlanvagyon hasznosításáról, elidegenítéséről,

d)    együttműködési megállapodás megkötéséről,

e)    a Főiskola szervezetének, szervezeti egységének átalakításáról, megszüntetéséről,

f)     a kutatási program elfogadásáról,

g)    a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,

h)    a Főiskola bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról,

i)     a rektori pályázatok elbírálásáról és rangsorolásáról, megválasztja a rektorjelöltet és erről értesíti a fenntartót,

j)     az oktatói, kutatói, és vezetői pályázatok elbírálásáról és rangsorolásáról,

k)    a köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről,

l)     a szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról,

m)   címek és kitüntetések adományozásáról,

n)    hatáskörébe tartozó egyes ügyek átruházásáról.

(4)      Elfogadja, illetve jóváhagyja a Főiskola

a)    szenátusának működési rendjét (módosítását),

b)    képzési programját,

c)    Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve annak módosítását,

d)    vonatkozásában a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit,

e)    minőségfejlesztési programját,

f)     intézményfejlesztési tervét,

g)    foglalkoztatási tervét,

h)    kutatási, fejlesztési, innovációs stratégiáját,

i)     elemi költségvetését, éves illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét, továbbá vagyongazdálkodási tervét,

j)     a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves költségvetési beszámolóját.

(5)      Kezdeményezési és javaslattételi jogköre a

a)    képzések indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezése,

b)    javaslat a rektori pályázat kiírására,

c)    tagjai kétharmadának igenlő szavazatával a Rektor visszahívásának kezdeményezése.

(6)      Értékeli:

a)    a Rektor vezetői tevékenységét,

b)    a Főiskola szakmai tevékenységét és minőségfejlesztési programja végrehajtását.

(7)      A szenátus egyéb jogosítványai:

a)    Meghatározza a hallgatói tanácsadás rendszerét.

b)    Meghatározza az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét.

c)    Jóváhagyja a Hallgatói Önkormányzat Alapszabályát.

d)    A szenátus bármely kérdést megvitathat, bármely kérdésben állásfoglalást alakíthat ki, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultaknak, akik kötelesek az érdemi válaszadásra.

e)    Döntéseinél figyelembe veszi a közpénz és a közvagyon felelős és hatékony használatát, rendeltetésszerű igénybevételét.

f)     Figyelemmel kíséri a főiskolai gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését.

g)    Rendszeresen, de évente legalább két alkalommal áttekinti a Főiskola működését, gazdálkodását, az alapító okiratában meghatározott feladatok végrehajtását, e körben beszámoltatja a gazdasági igazgatót.

h)    A tevékenységeinek segítése érdekében állandó és eseti bizottságokat és tanácsokat hozhat létre. Amennyiben a létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy munkájukban a hallgatók képviselői is részt vehessenek.

i)     A szenátus – bizottságai, tanácsai vagy  tagjai útján – ellenőrzi az általa hozott határozatok végrehajtását.

j)     A bizottságok, a tanácsok, és az átruházott hatáskörben eljárók legalább évente egyszer kötelesek beszámolni tevékenységükről és feladataikról.

k)    A szenátus jogosult beszámoltatni a Főiskola bármely szervezeti egységének vezetőjét, vagy dolgozóját az előzetesen megküldött kérdésekben.

(8)      Hatáskör átruházása:

a)    Eljárhat minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a főiskolai Szervezeti és Működési Szabályzat alapján a szenátusra átruháznak.

b)    A szenátus a hatáskörébe tartozó döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja a Főiskola egyes szervezeti egységeire, bizottságaira és tanácsaira.

c)    Nem ruházhatók át az Ftv. 28.§ (3) bekezdésében meghatározott törvényhelyekben foglalt hatáskörök.

d)    A Hallgatói Önkormányzat részvételét a döntéshozatali eljárásban – a hallgatókat érintő ügyekben – biztosítani kell akkor is, ha a szenátus döntésének meghozatalát átruházta.

e)    Az átruházott jogkört másra átruházni nem lehet.

2. §

A szenátus összetétele

(1)      A szenátus szavazati jogú elnöke a Rektor.

(2)      Titkos választás alapján a szenátus szavazati jogú tagjai:

a)    a vezető oktatók (egyetemi és főiskolai tanárok, docensek) közül:            8 fő

b)    más oktatók (adjunktus, tanársegéd, szaktanár, nyelvtanár,

       tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs) közül:                          5 fő

c)    más főiskolai dolgozók közül:                                                                      3 fő

d)    a hallgatók közül:                                                                                          7 fő

e)    a reprezentatív szakszervezet képviselője:                                               1 fő

                                                                                  összesen:                         25 fő

(3)      A szenátus tagjai szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják.

(4)      A választott vezető oktatók, oktatók és más főiskolai dolgozók szenátustagsága a megválasztásuktól számított 3 évig tart. A hallgatók szenátustagsága 2 évre szól.

(5)      Nincs jelölési joga, és a szenátus tagjává sem lehet választani azt a személyt, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, illetve azt a hallgatót, akinek hallgatói jogviszonya szünetel.

(6)      A szenátusnak tanácskozásra jogosult – de szavazati jogosultság nélküli – állandó és esetenként meghívott tagjai lehetnek, akiket indítványozási, észrevételezési, véleménynyilvánítási, kérdésfelvetési és javaslattételi jog illet meg.

(7)       Állandó meghívott tagok (amennyiben a szenátus nem választott tagja):

a)    a Rektor helyettesei,

b)    a Főtitkár (aki egyben a szenátus titkára),

c)    a Gazdasági Igazgató,

d)    a Tanulmányi Igazgató,

e)    a Személyügyi Osztály vezetője,

f)     a Kiképzési és Szervezési Osztály vezetője,

g)    a Főiskolai Tanárok Tanácsának elnöke

h)    a Közalkalmazotti Tanács elnöke, a BRDSZ főiskolai alapszervezet titkára, és az  FRSZ helyi tagszervezetének titkára,

i)     a fenntartó minisztérium, és – a tárgyalt napirendektől függően – a rendészeti szervek vezetői, illetve képviselői.

(8)       A szenátusnak esetenként meghívott tagjai lehetnek az illetékes minisztériumok, illetőleg az országos parancsnokságok és más felsőoktatási intézmények képviselői, valamint a tudományos és gyakorlati élet kiemelkedő szakemberei.

3. §

A szenátus választásának rendje

(1)       A szenátus testületébe történő választás időpontját az elnök tűzi ki. A választás előkészítését, lebonyolítását a szenátus titkára irányítja, illetve ellenőrzi.

(2)       A Főiskola minden oktatója, dolgozója és hallgatója a 2. §-ban meghatározottak szerint jelölési, illetve választási joggal rendelkezik és megválasztható.

(3)       A szenátus választott tagjait a választásra jogosultak visszahívhatják.

(4)       A megválasztott személy a tagságáról írásban lemondhat.

(5)       A szenátus – 2. § (2) bekezdés szerinti összetételű – tagjait úgy kell megválasztani, hogy személyükben hatékonyan segítsék a Főiskola vezetését.

(6)       A választásokért felelős Főtitkár főiskolai választókörzeteket alakít ki, és kijelöli azok három fős választási bizottságait.

(7)       Minden választási bizottság elnökből és két tagból áll. A bizottságok feladata a jelöltek állítása, a választás szakszerűségének és szabályszerűségének biztosítása.

(8)       A választási bizottságok – a választókörzetek közvéleményének figyelembevételével – a választással betölthető helyek számánál kettő fővel több jelöltet állíthatnak.

(9)       A jelölőgyűléseket az egyes választási bizottságok elnökei vezetik. A jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak legalább 2/3-a jelen van. Ennek hiányában egy héten belül új gyűlést kell összehívni, amely akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak fele megjelenik.

(10)     A jelölőgyűlésen az elnök tájékoztatja a résztvevőket a jelölőlista összeállításának szempontjairól. Először a választási bizottság által javasolt személyek jelölését kell egyenként szavazásra bocsátani, ezt követően a résztvevők újabb jelölteket javasolhatnak.

(11)     A jelölésről nyíltan kell szavazni, a listára történő felvételhez a jelenlévők 1/3-ának egyetértő szavazata szükséges.

(12)     A jelölések lezárása után – a jelölőlistán nem szereplők közül – háromtagú szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. Személyükre a választási bizottság elnöke tesz javaslatot, egyben gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről.

(13)     A szavazás előtt az elnök ismerteti a szavazás rendjét, az érvénytelenségi okokat és a jelöltek megválasztásához szükséges szavazási arányt.

(14)     A választók a szavazólapon felsorolt jelöltek közül a betölthető helyek számánál kettővel több fő jelöltre szavaznak. A szavazás a felesleges jelöltek nevének kihúzásával történik. A szavazás titkos.

(15)     Érvénytelen az a szavazólap, amely a szükségesnél több nevet tartalmaz, vagy amelyet áthúztak, illetve amelyről a ténylegesen leadott szavazat nem állapítható meg.

(16)     A szavazatszámláló bizottság úgy állapítja meg a szavazás eredményét, hogy a legtöbb szavazatot kapott jelöltek a szavazat számsorrendjében foglalhatják el a szenátusban a helyüket. A sorban őket követők pedig póttagok lesznek. Az azonos szavazatszámot elért jelöltek esetén a jelölőlistán megállapított sorrend dönt.

(17)     A jelölt akkor tekinthető megválasztottnak, ha a leadott érvényes szavazatoknak több mint a felét megszerezte, ellenkező esetben az üresen maradt helyekre a választást folytatni kell.

(18)     A választási gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a választás eredményét kell rögzíteni, majd a főtitkárnak megküldeni.

(19)     A póttagok a szenátus teljes jogú tagjává válnak a velük azonos listán megválasztott szenátustag bármely okból történő kiesése esetén.

(20)     A szenátustag visszahívására a választás szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.