Tanszékvezető:

Dr. habil. Balla Zoltán PhD. főiskolai tanár

Telefonszám: 392-35-33 / 19158, 19170

E-mail: alltud@rtf.hu

Az Alkotmányjogi és Közigazgatási jogi Tanszék helye a főiskola oktatási közösségében igen jelentős. Ez főként az oktatott tantárgyak számának és népszerűségének köszönhető.  Alapozó tantárgyak oktatása okán komoly felelősség és munkateher hárul a tanári állományra. Elsőként találkozunk a hallgatókkal a jogi alapozás során, s további tantárgyakkal végigkísérjük szinte a teljes oktatási folyamatot. Valamennyi tagozaton, szakon, tanfolyamon, továbbképzésen jelen vagyunk, melynek az a személyi következménye, hogy a tanárok fele két vagy több tantárgyat kényszerül oktatni.

A csökkentett óraszám és a csökkentett létszám mellett a tantárgyak száma növekedett. Jelenleg hét tantárgyat oktatunk, s ez a mennyiség egyedülállóvá teszi a tanszék és az oktatók helyzetét.

Hagyományosan a tanszékhez tatoznak a következő tantárgyak:

1. Bevezetés az állam- és jogtudományokba: a nappali és a levelező tagozaton lényegesen lecsökkentett óraszámban oktatjuk, amelyben 3 oktató érintett. A stúdium a többi jogi tantárgy alapozó tantárgyának tekintendő.

2. Magyar Alkotmányjog: hagyományosan népszerű tantárgy, melynek oktatási feltételei a kifejezetten a Rendőrtiszti Főiskola számára írt jegyzettel tovább javultak.

3. Magyar Közigazgatási jog: kiemelt, részben szakirányú tantárgy. Jelentőségével egyenes arányban nőtt a hallgatók elsajátítási aktivitása, amit a szigorú számonkérés is motivál.

4. Emberi jogi ismeretek: korábban alapismeret elnevezéssel és szinttel oktattuk. A tantárgy jelentőségét azonban nem lehet túlbecsülni a rendvédelmi oktatásban, s indokolttá vált a magasabb szintre emelés. Ehhez alkalmazkodva a közelmúltban új jegyzet készült és az oktatási folyamatban történő elhelyezése is szerencsésebb (első év első félév).

5. Polgári jog: egyre erősödő pozíciót tölt be tantárgyaink sorában, s a hallgatók is ennek megfelelő komolysággal viszonyulnak hozzá. Könnyen kezelhető, jól tanulható új jegyzet készült belőle.

6. Európai és Nemzetközi közjog: 2008. februárjától új tantárgyként (a korábban különálló Nemzetközi jog és Európai uniós közjog tárgyak összevonásával) oktatjuk ezt a hallgatók körében nagyon kedvelt tárgyat.  Az uniós tagságból eredő szükségszerű ismeretek követelményének tesz eleget a tanszék által kidolgozott tananyag és az újonnan megírt jegyzet.

7. Munkajog: az MA oktatásunk keretében kerül bevezetésre a 2008-2009-es tanévben ez az új tantárgy. E tárgykörben a munkajog legalapvetőbb általános jogintézményeivel, valamint a hivatásos állományúak munkajog viszonyával ismerkedhet meg a hallgató.

Tananyagaink stabil alapokat nyújtanak az oktatáshoz és az elsajátításhoz, korszerűsítésük folyamatos.

A tantárgyak száma miatt is, de főként kedveltségük miatt jelentős mennyiségű szakdolgozatot nyújtanak be tanszékünkhöz, elsősorban nemzetközi jogból, polgári jogból és alkotmányjogból. Az érdemesebbeket az oktatásban felhasználjuk.

A tanszék mellett tudományos diákkör működik Az itt elkészült dolgozatok többsége eredményesen szerepel az országos megmérettetéseken.

A nevelő tevékenységhez az osztályfőnöki rendszeren keresztül kapcsolódunk évek óta. Tanáraink folyamatosan vállalják e megbízatást. Emiatt is, de jogi kérdésekben is gyakran keresik fel a hallgatók a tanszéket, ahol személyes jogi problémáikhoz segítséget kapnak.

A tanszéki munkát 5 főállású tanár (a tanszékvezetőt is beleértve), egy fő részmunkaidős és 6 fő szerződéses látja el.  A tantárgyak száma miatt olykor nehézséget okoz a valamely okból kieső tanár helyettesítése.

5 tanárunk jogi egyetemeken is oktat és alkalmi felkérésre mindannyian részt veszünk rendvédelmi szervek tanfolyami oktatásában.

A főiskola közéletében bizottsági munkán, véleményezéseken, főiskolai szintű anyagok kidolgozásán keresztül jelenünk meg, gyakran komoly szellemi erőkifejtéssel.

Külön említést érdemel, hogy tanszékünk oktatói 2005-ben valamennyi hozzánk tartozó tantárgy kapcsán új főiskolai jegyzetet készítettek, melyeket a 2008. évben két új jegyzet kiadása követett: „A rendészeti szervek működésének jogi alapjai”, valamint az „Európai és nemzetközi közjog” című irodalmak bővítették a jogi matériát. Valamennyi jegyzetünk szellemi értékét bizonyítja, hogy más főiskolákon is kötelező irodalomként szerepelnek.

Tanszéki oktatók:

Dr. habil. Balla Zoltán PhD. főiskolai tanár, tanszékvezető

oktatott tantárgy: közigazgatási jog

Idegen nyelv ismeret: angol, német

Prof. Dr. Szigeti Péter egyetemi tanár

oktatott tantárgyak: bevezetés az állam- és jogtudományokba, magyar alkotmányjog

Idegen nyelv ismeret: francia, orosz

Dr. Finszter Géza MTA Doktora  főiskolai tanár

oktatott tantárgyak: bevezetés az állam- és jogtudományokba, magyar alkotmányjog

Idegen nyelv ismeret: francia

Dr. Pánczél Eta ny. r. alezredes, főiskolai adjunktus

oktatott tantárgyak: bevezetés az állam- és jogtudományokba, magyar alkotmányjog

Idegen nyelv ismeret: orosz

Dr. Mackó Mária főiskolai adjunktus

oktatott tantárgyak: bevezetés az állam- és jogtudományokba, magyar alkotmányjog

Idegen nyelv ismeret: angol

Dr. Schubauerné Dr. Hargitai Vera főiskolai docens

oktatott tantárgy: polgári jog

Idegen nyelv ismeret: német

Dr. Sipos Csilla

oktatott tantárgy: munkajog

Idegen nyelv ismeret: francia

Dr. Nagy Judit r. százados, főiskolai tanársegéd

oktatott tantárgy: európai és nemzetközi közjog

Idegen nyelv ismeret: angol, eszperanto

Dr. Buzás Gábor r. alezredes, főiskolai adjunktus

oktatott tantárgy: közigazgatási jog

Idegen nyelv ismeret: cseh, eszperanto

Dr. Homicskó Árpád PhD.

oktatott tantárgy: munkajog

Idegen nyelv ismeret: angol, francia

Dr. Merkl Zoltán főiskolai tanársegéd

oktatott tantárgyak: közigazgatási jog

Idegennyelv ismeret: német

Tanszéki adminisztrátor:

Rákosi Zsuzsanna

A tanszéken tanított tantárgyak:

Bevezetés az állam- és jogtudományokba

A tantárgy oktatásának célja

A nappali és a levelező tagozaton alapismeretek nyújtása az állam- és jogtudományokról, az állam és főként a jog jellemzőiről, társadalmi rendeltetéséről. Kiemelt szerepet kapnak a jogi alaptani ismeretek, így a jogi norma sajátosságai, a jogalkotás és a jogérvényesülés. Ezek a tételes jogi ismeretek elsajátítását készítik elő. A jogtani alapismeretek oktatásán túlmenően a stúdium a jogrendszer működését és a jogállam témáját helyezi középpontjába, abból a célból, hogy a rendvédelmi tevékenységre készülő hallgatókat megismertesse a jogállamiság jelenkori követelményeivel, korszerű szemléletével és a XX. századi államfejlődés legfontosabb kérdéseivel.

Magyar Alkotmányjog

A tantárgy oktatásának célja

A nappali és a levelező tagozaton a hallgatók képet nyerjenek a Magyar Köztársaság állami tevékenységének alkotmányos rendjéről, a gazdasági és a politikai rendszer, valamint az állam és az egyén viszonyának alkotmányjogi problémáiról. Ismerjék meg átfogóan és összefüggéseiben az államhatalmi ágak működésének alkotmányos elveit, szervezetrendszerét, feladatait, a “fékek és egyensúlyok” szabályozását, a központi és a helyi szervek viszonyát, az alkotmányos jogállamiság legfőbb kérdéseit.

Közigazgatási jog

Az oktatás célja egyrészt az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a közigazgatás, ezen belül az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás intézményrendszerével, a közigazgatás feladataival, rendeltetésével, funkcióival, sajátos tevékenységfajtáival, a közigazgatás személyi állományával, a köztisztviselőket szolgálati jogviszonyban lévőket megillető alapvető jogokkal, az őket terhelő kötelezettségekkel, felelősségük sajátos rendszerével.

Az oktatás célja másrészről az, hogy a hallgatók – a jogállamiság követelményeinek megfelelően – készség szintű közigazgatási jogi ismereteket szerezzenek. Jogállamban ugyanis a rendőrség, a határrendészet és a vámigazgatás tevékenysége is – legnagyobbrészt – jogilag kötött tevékenység.

Az alapintézményekről szóló tanulmányok után következik az eljárási jogi stúdium. Itt az alapvető cél az, hogy az alapintézmények témaköreinél elsajátított elméleti alapokra építve, már a tételes jogot tanulva ismerkedjenek meg a hallgatók a mindennapi jogalkalmazás gyakorlatával. A második félév követelménye egyrészt az eljárási jog elméletének, másrészt a tételes jogi szabályoknak az elsajátítása, illetve a tanultak alkalmazni tudása.

Európai és Nemzetközi közjog

A tantárgy oktatásának célja

A nappali és a levelező tagozaton tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók  ismerjék meg a nemzetközi jog alapelveit, alapintézményeit, a nemzetközi jog alanyainak egymás közötti kapcsolatát, annak fejlődését és módosulásait. Legyenek tájékozottak az emberi jogok nemzetközi szintű szabályairól, a nemzetközi viták békés rendezésének lehetőségéről, a nemzetközi szervezetekről, a nemzetközi joggal kapcsolatos aktuális magyarországi kérdésekről. Az európai közjog oktatása keretében európai uniós alapismeretekről van szó, melyek alapszintű elsajátítása ma már minden magyar állampolgár számára szükséges (volna), de kiemelten fontos a felsőoktatásban részt vevő, leendő értelmiségi társadalmi réteg számára. 2004. május elseje óta ugyanis hazánk ennek az államszövetségnek, az Európai Közösségnek, az Európai Uniónak részeként azzal a kihívással néz szembe, hogy a közösségi jog teljes egészében érvényesül és alkalmazandó a Magyar Köztársaságban is, ily módon azonos a jelentősége a magyar jogalkotó által kibocsátott normákkal. A négy szabadság elve és érvényesítése pedig eddig talán soha nem látott távlatokat nyit meg a magyar munkavállalók, kereskedők, termelők stb., és természetesen a felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára is.

Ami a rendőr, vám- és pénzügyőr, büntetés-végrehajtási dolgozók és hallgatók számára különös jelentőséggel bír az általános uniós ismereteken túl, az az, hogy a rendészet egyes területein az uniós együttműködés egyre fokozottabb, a schengeni határrendészeti követelmények, az Unió második és harmadik pillérének területei növekvő és egyre magasabb színvonalú feladatellátást követelnek meg a fent említett területeken szerepet vállalóktól. Mindezek folytán sem vitatható a tantárgy aktualitása és fontossága, ennek következtében bevezetése és oktatása olyan mértékben nélkülözhetetlennek tűnik, hogy a rendészértelmiség körében is már egyenesen mellőzhetetlen részévé kell válnia az oktatási követelményrendszernek.

Emberi jogi alapismeretek

A tantárgy oktatásának célja

Nappali és levelező tagozaton megfelelő ismeretek biztosítása az emberi jogok gondolattörténetének kialakulásáról, e jogok fejlődéséről és hatályos magyar szabályozásáról. Alapismereteket nyújtani a nemzetközi jogi szabályozásról és a magyar jogra gyakorolt hatásáról.

Kiemelt cél az emberi jogok és a rendvédelmi tevékenység összefüggéseinek megismertetése.

Polgári jog

A tantárgy oktatásának célja

A nappali és a levelező tagozaton a polgári jog a jogrendszer egyik legfontosabb jogága. Ismerete nélkülözhetetlen a természetes és jogi személyek valamilyen típusú cselekményeinek megítéléséhez.

Az oktatás célja, hogy a hallgatók elméleti és tételes jogi ismereteket szerezzenek a polgári jog alapfogalmairól, a polgári jogviszony alanyairól, a kötelmi jog legfontosabb szabályairól, valamint a legfontosabb gazdasági jogi intézményekről.

MUNKAJOG

A tantárgy oktatásának célja

Az MA oktatásunk keretében kerül bevezetésre a munkajog című tantárgy. E tárgykörben a munkajog legalapvetőbb jogintézményeivel, a munkaadó és munkavállaló  alapvető jogaival és kötelezettségeivel, illetve a hivatásos állományúak munkajog viszonyával ismerkedhet meg a hallgató.