|
BŰNÜGYI ÉS GAZDASÁGVÉDELMI TANSZÉK
--------------------------------------------------------------------------------
A tanszék
története
A tanszék története szorosan kötődik, kapcsolódik az 1945. utáni rendőr
tisztképzés, ezen belül a bűnügyi szakképzés történetéhez.
A Rendőrség személyi állományának képzéséről a Belügyminisztériumnak kellett
gondoskodnia.
Ez a képzés az első időszakban "helyileg" szervezett egy-két hetes, maximum
hónapos tanfolyamokból állt, majd 1947. áprilisában 6 hónapos rendőrtiszti
tanfolyam indult. A képzés hatékonyságának növelése érdekében megszervezésre
került az egyéves "Rendőrakadémia", mint tisztképző intézet. Az intézet
funkcióját első alkalommal 1948-1949-es években látta el, rövid fennállását
követően helyét, szerepét a "Rendőrtisztképző Iskola" vette át. A
Rendőrtisztképző Iskola 1950-56. közötti időben képezte a növendékeket, az
oktatás 8 hónaptól másfél évig tartó tanfolyamokon történt. Itt kezdődött el a
szakosodás, amely bűnügyi, közrendvédelmi, igazgatásrendészeti csoportok
szervezését jelentette. Ebből adódóan a különböző szolgálati ágak
szakemberigényeinek kielégítésére az oktatási intézmények szervezeti
felépítésében is változások következtek be. 1951. februárjában a bűnügyi
nyomozók kiképzésére "Nyomozótiszti Iskola" kezdte meg működését. A szakképzés
középpontjában a felderítő tevékenység állt. A bűnügyi szakképzés fejlődésének
jelentős állomása 1953, amikor középiskolát végzett fiatalok, valamint kezdő
nyomozók részére indult másfél éves tanfolyam. A tanfolyamon rendkívül hatékony
oktatói-nevelői munka folyt, ennek ellenére az oktatási intézményt 1956-ban
megszűntették, melynek eredménye az lett, hogy a nyomozótiszti utánpótlás újabb
hosszú évekre megszakadt. Az 1953-ban létrehozott "Korvin Ottó Bűnügyi
Szakiskolában" tanult hallgatók köréből számos a szakma, a tudomány által
elismert személy került ki, mint például Tóth Tihamér, Dobos János urak, akik a
későbbiek során a Rendőrtiszti Főiskolán a bűnügyi szakon folyó képzésben is
jelentős szerepet játszottak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukását
követően 1959-ben kezdődött újra a tisztképzés, a most már kétéves Rendőrtiszti
Akadémián, funkcióját 1971-ig töltötte be.
1970-ben a BM kollégiuma állást foglalt a Rendőrtiszti Főiskola létrehozására a
tisztképzés színvonalának emeléséről, valamint a belügyi tudományos munka
szervezéséről, irányításáról.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1970. évi 39. számú törvényerejű
rendeletével a Rendőrtiszti Főiskola létrehozását, alapítását rendelte el. A
főiskola alapvető feladataként határozta meg, hogy a BM egyes szakterületei
számára magas színvonalon tiszteket képezzen. A főiskolai képzés 1971.
szeptember 1-én indult meg. A képzés megindulásától napjainkig
államvizsga/záróvizsga tantárgyaként szerepelt és szerepel a bűnügyi
tudományrendszerben kiemelkedő helyet, szerepet betöltő büntetőjog tudományág, a
kriminalisztika, valamint az egyes szolgálatoknak megfelelő szakmai ismeretek. A
Rendőrtiszti Akadémián is és a Rendőrtiszti Főiskolán is önálló szervezeti
egységként került létrehozásra, kialakításra, többek között a Bűnügyi Tanszék.
A Bűnügyi Tanszék a "bűnügyi szolgálati ismeretek" tantárgyat oktatja a
főiskolánkon. A szakmai anyag az országban egyedül itt került, illetve kerül
oktatásra, a főiskola bűnügyi szakán "szakmai" tantárgyként. Az ismeretanyag
egyrészt a Rendőrség bűnügyi szolgálatával kapcsolatos általános, szakmai
tudnivalókat tartalmazza, másrészt a rendvédelmi szervekkel, társadalmi
szervezetekkel, külföldi rendvédelmi szervekkel, a polgárok önkéntes
szerveződéseivel történő együttműködés kérdéseivel, harmadrészt a titkos
információgyűjtés eljárási szabályaival, az operatív erők, eszközök, módszerek
körével, a leplezett, titkos formában végzett adatgyűjtéssel foglalkozik. A
Bűnügyi Tanszék - az ORFK egyik meghatározó szolgálati ágának megfelelően - mint
szaktanszék felelősséggel tartozik a főiskolán a legnagyobb létszámot képviselő
hallgatói állomány képzéséért, neveléséért, természetesen a főiskolán
oktatói-nevelői tevékenységet folytató szervezeti egységek és azok
munkatársaival együtt.
1971. őszén a Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi, Kriminológiai és
Kriminálpszichológiai Tanszékén kezdődött el a bűnügyi hallgatók szakmai
képzése, amely a Kriminalisztikai és más bűnügyi tudományágak oktatását végző
tanszékek közreműködésével teljesítette alapvető feladatát. Az első évek a
tanszék profiljának kialakítása jegyében teltek, illetve az előd, a Rendőrtiszti
Akadémia tananyagainak átdolgozására, új anyagok megírására került sor. A
tanszék akkori munkatársai jelentős szerepet játszottak a főiskola bűnügyi
képzésének megszervezésében, a tantárgystruktúra kialakításában, a képzési célok
megfogalmazásában, a szakmai tananyagok elkészítésében. A tanszék megnevezése
1994. március 1-ig a következőképpen alakult: Bűnügyi és Kriminálpszichológiai
Tanszék, Bűnügyi Tanszék és végül Bűnüldözési Tanszék. Ebben az időszakban olyan
kiváló szakmai és tudományos felkészültséggel bíró személyiségek oktattak a
tanszéken, mint Láng György, Popper Péter, Sáfár Attila, Diczig István, Magyar
Béla, Lehotkai Gyula, Hoffmann Lajos, Kis Géza, Dobos János, Horváth József és
még sorolhatnám a neveket.
A rendszerváltás időszakában kritikus időszakot élt át a Bűnügyi Tanszék. Sokan
megkérdőjelezték a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos ismeretek oktatásának
a célját, szükségességét. A szakma érveivel meggyőzte a hatalomban lévőket és
azóta a vezetés, irányítás is elismeri, hogy hatékony bűnüldöző tevékenység -
konkrét esetekre vonatkoztatva - titkos formában végzett rendőri tevékenység
nélkül nem létezik. 1990-1993. közötti időszakban átdolgoztuk az összes
tananyagainkat, illetve jogállamiság kritériumainak figyelembevételével azokat
újraírtuk. A helyzet 1994-ben stabilizálódott, amikor is hatályba lépett az
1994.évi XXXIV. törvény, a Rendőrségről. 1994. március 1., mint önálló
szervezeti egység, a Bűnügyi Tanszék megszűntetésre került. Ezen időszakban
1994. március 1 - 1999. szeptember 1. között a bűnügyi szakon folyó képzésért
először a Bűnüldözési Tanszék, - ami a Kriminalisztika és a Bűnügyi Szakmai
Tanszék összevonásából került létrehozásra, - majd névváltozással, tartalmi
változtatások nélkül a Kriminalisztikai Tanszék volt elsődlegesen a felelős.
Önálló szervezeti egységként 1999. szeptember 1. óta létezik a Rendőrtiszti
Főiskolán ismét a Bűnügyi Tanszék, amely 2006. január 1-én egyesülve a
Gazdaságvédelmi Tanszékkel nyerte el jelenlegi formáját.
A tanszék munkatársai a bűnügyi szolgálattal és annak tevékenységével
kapcsolatos ismereteket közvetítik a hallgatói állománynak. Az ismereteket
"bűnügyi szolgálati ismeretek", "bűnügyi alapismeretek" tantárgyak keretében
oktatjuk. Az elsajátítandó tananyagok, előadások, szemináriumok, gyakorlati
foglalkozások keretében kerülnek feldolgozásra, átadásra, törekedve az
elmélet-gyakorlat helyes arányának biztosítására.
A bűnözés kvalitatív, kvantitatív változásaival szemben ezen ismeretanyag
elsajátítása, illetve ezek gyakorlatban történő alkalmazása nélkül hatékonyan,
eredményesen fellépni nem lehetséges. Mivel közvetlenül a bűnügyi felderítő,
nyomozói, vizsgálói munkában alkalmazandó tananyagról van szó, ezért a tanszék
állománya napi kapcsolatban kell áll a végrehajtó szervek munkatársaival,
ezáltal tudjuk megvalósítani a gyakorlatias képzést a főiskolán. A múltban is, a
jelenben is törekszünk a magasan kvalifikált szakembereknek az oktatásban és az
oktatáshoz kapcsolódó tudományos jellegű tevékenységbe, pl. szakdolgozatok
konzulenseiként, bírálóként, TDK-és szakdolgozatoknál opponensként, bírálóként,
különböző jellegű vizsgáztatásokba történő bevonására.
Rendkívül lényeges, fontos feladatként jelentkezik a szaktanszék munkatársainál,
hogy a gyakorlatokat, kihelyezett oktatásokat megszervezzék, az érintett
szervekkel közösen lebonyolítsák ezeket, illetve a hallgatói munkavégzést, a
feladatok teljesítését ellenőrizzék.
A tanszék munkájában a jövőben meghatározó jellegűnek kell lennie -, amennyiben
a vezetés az ehhez szükséges feltételeket biztosítja -, a tudományos
tevékenységnek, mivel a gyakorlati munkavégzés során felmerülő kérdésekre az
elméletnek is ki kell dolgoznia, meg kell adnia a helyes választ, válaszokat.
|
